Szeptember 11. péntek
Első úti célunk Edelény volt, ahol a kastélyba mentünk. Megnéztünk egy rövid filmet a kastély történetéről, majd egy idegenvezető segítségével körbejártuk. Az egyik szobában Petrával megpillantottunk egy tükröt és úgy döntöttünk, hogy nem hagyjuk ki a tükörben pózolós képet.
Tanár úr úgy döntött, hogy mikor Petrával csináltunk képet ő is csatlakozik és így született a közös képünk.
A bejárat előtt készült néhány osztálykép is.
Második állomásunk a szalonnai templom volt. Itt csak egyetlen kép készült, azt is osztálytársam készítette és eléggé viccesnek találta.
Következő hely, ahova ellátogattunk, az Szinpetri volt, hogy megnézzük a világ legnagyobb könyvét. Itt a könyvről úgy emlékszem nem lehetett képet csinálni és ezért sajnos nincs is róla képem. Itt megnéztünk egy kiállítást a könyvnyomtatásról és a papír készítésről, azután a hölgy, akié az egész múzeum hátravezetett minket a kertbe.
A nap utolsó helye, ahova mentünk Aggtelek volt. Én személy szerint ezt vártam a legjobban, mert még sosem voltam a cseppkő barlangban. Szerencsére vittem magammal vastag kabátot, de arra már nem gondoltam hogy a lábam is fázni fog és az út felénél már nagyon fáztam. A látvány csodálatos volt. Miután kiértünk a barlangból tanár úr úgy gondolta, hogy menjünk hegyet mászni, így hát az osztályból páran fel is másztunk. Készítettek rólunk képet és természetesen én is csináltam a lentiekről képet.
A végállomás pedig a szállás volt: Szögliget. Paprikás krumplit csinált egyik osztálytársam bográcsban. A fiúk tüzet raktak és fát vágtak, a lányok és a kísérő tanárok pedig pucolták és vágták a vacsorához valót. Beszélgettünk, sztorizgattunk és nevettünk a tűz mellett, nagyon hangulatos volt az esténk.
Szeptember 12. szombat
Sajnos mivel idegen helyen aludtunk, ezért nem tudtam aludni az éjszaka és a második napnak nagyon fáradtan kezdtem neki. 5:45-kor keltünk. Reggel kaptunk reggelit a szálláson, de mivel nem szoktam reggelizni ezért nem bírtam megenni és a buszon rosszul is lettem. Összepakoltunk a szobákban, majd bepakoltunk a buszba és el is indultunk. Egy 3 órás út állt előttünk. Úgy fél-háromnegyed óra után megálltunk, mert többen is rosszul lettek a buszon.
Első állomás Szepes-vára volt, ahol nem túl sok időt töltöttünk. Természetesen a hegymászás itt sem maradhatott el, ezért nekivágtunk a meredek hegyoldalnak, hogy feljussunk a várhoz. A kilátás gyönyörű volt, bár nekem a vár nem nagyon tetszett.
Szepes vára után a Szepesi káptalan következett. Itt bementünk a templomba.
Szlovákiai utunk utolsó állomása Kassa volt, ahol több helyre is be szerettünk volna menni, de sajnos nem volt lehetőség rá. Koszorút helyeztünk el a Rákóczi-szobornál, majd szabad programra mentünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése