Negyedik hét

A halálom hete következett. Mivel az előző héten nem voltam suliban, ezért a múltheti és az eheti dolgozatok is mind rám vártak. Hétfőn szerencsére még nem volt semmi. Elmentem angoltanárhoz és hazamentem. 18:30-kor kezdtem neki a tanulásnak. Kb. 22:30-ig CSAK az írásbelit csináltam és még utána tanulhattam meg, amiket kiírtam. A fizikám borzalmasan sikerült, egészen pontosan annyira, hogy a tanárom inkább nem írt rá jegyet. Mondanom sem kell ez nagyon jót tett az önbizalmamnak (annak a kevéskének, ami addig volt). Szerdán kémia fakton dogát írtunk, amire nem is készültem, de még nem tudom az eredményét. Aznap jött el a teljes összezuhanás, lefekvés előtt 20 percen keresztül bőgtem. Csütörtökön az előző esti jó kedvemmel mentem el suliba. Az első két órát túléltem, a harmadikon sírtam, a negyediken dogát írtam bioszból. Az ötödik órám az angol lektorral volt, ahol magamról kellett volna beszélni, de nem igazán jött össze, a hatodik órára sírva mentem be. Alig vártam, hogy vége legyen a napnak. . A pénteket nagy nehezen túléltem, mert csak egyetlen cél lebegett a szemem előtt: este megyünk be városba. Hazajöttem és mentem vissza táncra. Táncon sem éreztem valami huu de jól magam, de sikerült nem elsírnom magam. Pisti eljött elém és utána mentünk Viviékhez. Mivel egész nap zuhogott az eső, ezért minden tiszta víz volt, de fel voltunk készülve. Vivi hozott zsepiket hogy letöröljük a padot, de arra nem számítottunk, hogy a felettünk lévő fáról ránk fog csepegni a víz. Ezt az apró dolgot leszámítva nagyon jó esténk volt. Szombaton feljött Pisti hozzánk és beszélgettünk meg tv-ztünk. Vasárnap feljöttek unokatesómék és tanulhattam a törit. Remélem nem fogok meghalni a következő héten.