Sziasztok! :) 

 Ma valamilyen csoda folytán sikerült felkelnem az ébresztőmre. Úgy gondoltam, hogy egy gyönyörű nap vár rám és minden szép lesz. Nos, részben így történt. Jóhiszeműen írtam az osztálycsoportunkba, amiből egy kisebb vita kerekedett, amitől ideges lettem és rosszul lettem, így angolra sem tudtam menni. Kicsivel a kiírásom után megtudtam az új osztálytársunk nevét, akit szintén Lucának hívnak. Én ennek a hírnek annyira megörültem, hogy mérgezett egér módjára megkerestem Facebookon, bejelöltem és szerencsére pár perc múlva vissza is igazolt. Szegényt abban a másodpercben letámadtam és a kezdeti kicsit megilletődöttséget átlépve mostanra már kellemeset beszélgetünk. Kiderült, hogy rengeteg dologban hasonlítunk, ami kicsit ijesztő de pozitívan ijesztő. Kb. az egész napot átbeszéltük, meséltem neki az osztályról, kérdezősködtem meg ő is kérdezett. Úgy érzem, hogy egész jóban leszünk az idő haladtával. :)

Ma van barátom szülinapja. Mint már pár napja említettem kézzel készítettem neki az ajándékát. Nézelődtem Pinterest-en hogy mit lehetne neki adni és sok képet láttam az Open when.. levelekről, ezért úgy döntöttem, hogy elkészítem neki. Péntekig úgy volt, hogy sajnos nem fogok vele elkészülni, mert a fényképek, amiket bele akartam tenni még nem készültek el, de szombaton reggel küldték az e-mailt, hogy elkészültek. Apáék mentek Arnótra, úgyhogy én levitettem magam a Búza térig, ahol beszereztem még a szükséges dolgokat. A levelekről többet itt olvashattok. Mivel nem akartam félig üres kézzel menni ezért sütöttem neki muffint, aminek a receptje itt található. Kicsit későre sikerült leérnem Pistihez, mert meg kell várnom anyáékat, amég hazaérnek. Besétáltam hozzájuk, mint valami kis pincérlány a tálcát a kezemen tartva és igazából alig vártam hogy odaérjek, mert majdnem letört a csuklóm. Mikor odaértem átadtam neki a sütit és bent az ajándékát is. Nagyon örült neki, aminek én is örültem, mert rettegtem, hogy vajon tetszik-e neki vagy nem. Rögtön ki is nyitott 4 levelet. Ott maradtam náluk egy pár órát aztán hazabuszocskáztam. 

Open when levelek

Barátom 19. születésnapjára 19 darab Open when levelet készítettem. Minden tartozékot saját kezűleg készítettem (kivéve néhány meglepetést): a borítékot, a smile-kat és a szivecskéket. 
A levelekbe írtam egy pár sort és mindegyikben különböző meglepetések vannak:

• fényképek
• nyalóka
• buszjegy
• kávé
• tea
• forrócsoki
• csoki
• cigi
• bögrés leves

Minden kis meglepetés saját ötletem volt, de igazából a lehetőségek tárháza végtelen. Ezeket adhatjátok bárkinek, bármilyen alkalomra, mert kézzel készült és nem a meglepetések értéke a mérvadó, hanem, hogy foglalkoztál az ajándékkal és szívből jön. :)

Muffin recept

Az elmúlt egy évben majdnem minden hónapban sütöttem muffint, aminek a barátom és a családom is nagyon örült. Mivel nincs nagy főzőtehetségem kicsit félve fogtam bele az első muffinomba, de mivel anyát sokszor láttam már sütni. úgy voltam vele, hogy csak nem olyan nagy ördöngösség. Hát egyáltalán nem volt az, szóval bátran merem ajánlani mindenkinek. :D

Hozzávalók 12 darab muffinhoz:

• 3 tojás
• 15 dkg kristálycukor
• 15 dkg liszt
• 15 dkg vaj
• 1 csomag sütőpor
• 1 csomag vaníliás cukor
• 5 evőkanál tej

Elkészítés:

1. A tojások sárgáját a kristálycukorral habosra keverjük.
2. Hozzátesszük a vajat, a tejet, a lisztet, a sütőport és a vaníliás cukrot.
3. A tojások fehérjét kemény habbá verjük és lazán a lisztes masszába keverjük. 
4. A sütőben a 4-5-ös fokozaton kb. 10-15 percig sütjük.

Eddig készítettem már csokidarabosat, vaníliapudingosat, áfonyásat és kakaósat. A csokidaraboshoz egy tábla csokit összetörtem a kockáira és a kockákat késsel 4 felé vágtam. A pudingosba muffinonként 1-2 teáskanál pudingot tettem, de eddig sajnos mindig beszívódott a puding, de ettől függetlenül lehetett benne érezni. A kakaóshoz pedig a tésztába keverünk 1 evőkanál cukrozatlan kakaóport.

A pudingos így nézett ki :) (amúgy az az elmosódott szőrös dolog bal fent a macskám :D)

Sziasztok! :)
 Ismét eltöltöttem egy csodálatos napot Pistivel. Ma felmentünk az Avasra, ahova tavaly júniustól egy fél éven keresztül mentünk. Emlékeket idéztünk és fényképeztem. Elég sokat, amitől Pisti már kb el akart küldeni a francba. Úgy néztünk ki, mint valami turisták de elég vicces volt. Az út a kilátóhoz a temető mellett vezetett fel, ahol a temetőt és a lépcsősort csak egy ilyen ponthegesztett kerítés választja el a temetőt a lépcsőtől, tehát pont be lehet látni, ami egyébként nagyon jó mert én szeretem a temetőket, de ez a mai ez elég vicces volt. Elkezdtünk felfelé sétálni és észrevettük, hogy egy nő a temetőben fenékkel a lépcsősor felé könnyít magán. Elbújt egy fa mögé, de szerintem azzal nem számolt, hogy mögötte ott van a lépcső, ahonnan prímán be lehet látni. Először elszörnyülködtem aztán a végén már csak nevettünk rajta. De komolyan nem fér a fejembe, hogy egy tisztességes (legalábbis annak nézett ki) nő miért pont a temetőbe kell, hogy elvégezze a nagy dolgát?! ott volt végig az erdő, ahol jóval több fa van és bokor, ahova bebújhatott volna nem pont a lépcső mellett na mindegy. 
 Mászkáltunk fent a kilátónál és úgy egy óra után elindultunk le a városba. Ugyanazon az útvonalon mentünk mint tavaly, mikor még csak ismerkedtünk. Nagyon jó érzés volt. Aztán elmentünk egy játszótér mellett, ahova természetesen be is mentünk. Hintázni akartam, amire hamar rájöttem hogy rossz döntés, mert hihetetlen kényelmetlen volt. Leültünk egy ilyen lipityóka szerűre és ott elmeséltük egymásnak a szerelmi életünket. Érdekes volt, hogy pont egymásnak meséljük el, hogy kik voltak előttünk egymásnak, de nekem tetszett. Miután kijátszótereztük magunkat elsétáltunk Pistiékhez. Kiderült, hogy nem ismeri a Macseb című mesét, amin teljesen kiakadtam. Kiskoromban az volt az egyik kedvenc mesém, ő meg nem is ismeri hát miez?! Na mindegy. Imádom az ilyen sétálgatós, merengős, beszélgetős napokat főleg ha ezzel a lököttel tölthetem.

Sziasztok! :)
Ma egész nap a barátommal voltam. Mivel reggel esett az eső, ezért hosszú nadrágban és ingben mentem(de ezt a nap végére hihetetlenül megbántam :D).

Először hozzájuk mentünk, azután elmentünk anyához a munkahelyére, mert nem messze dolgozik Pistiéktől. Anya után elmentünk vásárolgatni. Vettem magamnak egy szoknyát és egy felsőt 380 ft-ért, aminek hihetetlenül örültem, mert már nagyon régóta szerettem volna olyan szoknyát és felsőt és az, hogy ilyen olcsó volt csak fokozta az örömömet.

A vásárlás után visszamentünk barátomékhoz, megvacsoráztunk és már sajnos jönnöm kellett haza.

Este befejeztem Pisti szülinapi ajándékát és összeírogattam, hogy miket kell még venni hozzá. Majd arról is írok bejegyzést, hogy mit adok neki. 

Boríték hajtogatás

Amire szükségetek lesz:

• színes papír
• ragasztó (inkább stiftes)
• ceruza

1. lépés: Ha nem négyzet alakú a színes papírotok, akkor hajtsátok meg a képen látható módon a papírotokat és a fölösleges részt vágjátok le:

2. lépés: A szemben lévő csücsköket hajtsátok meg, hogy egy X legyen a papíron:

3. lépés: 3 csücsköt hajtsatok be a lap közepéhez:

4. lépés: A negyedik csücsköt a vele szemben lévő csücsök behajtásához hajtjuk:

5. lépés: Az előbb felhajtott csücsökből visszahajtunk egy kis részt:

6. lépés: Bejelölitek, hogy meddig kell beragasztózni:

7. lépés: Ragasztás:

És kész! :)

Sziasztok :)
Végre esett reggel egy kis eső és abban reménykedtem, hogy kicsit hűvös lesz. Hát, ez pont nem így történt. Ebéd után (ami nekem csak reggeli volt) lementem Zsuzsihoz az új házukhoz. Mikor beléptem kb majdnem sírva fakadtam. Mintha a saját álomházamat láttam volna magam előtt. Nagyon pici különbség van az álomházam és az ő házuk között. Végigmutogatott nekem minden helyiséget, aztán leültünk a szobája közepére. Beszélgettünk és épp egy történet közepén volt, mikor kegyetlenül elkezdett nevetni és vagy 5 percig abba sem hagyta. Én meg ott ültem mellette és azon nevettem ahogy ő nevetett. Aztán miután megnyugodott sikerült befejeznie a történetet. 1-2 óra elteltével mennünk kellett a régi lakásukba. Mivel suliidőben az utóbbi időben eltávolodtunk egymástól, ezért nagyon jó érzés volt hogy újra náluk lehetek. Mikor beléptem az ajtón rögtön odarohant hozzám a kutyája és elkezdett körbe ugrálni, ami szintén jó érzés volt, mert éreztem hogy hiányoztam neki. Elmentünk Zsuzsinak bérletet venni, aztán mentünk vissza a lakásba. Csinált nekem egy kávét, ami mellesleg nagyon finom volt és rengeteget beszélgettünk még. Furcsa érzés volt, mert ugye 2 nappal ezelőtt békültünk ki és már úgy viselkedtünk egymással mintha misem történt volna, és ez a pozitív furcsa volt, de nagyon jó érzés. Nem hiába a testvérem. Anyáéknak részletes élménybeszámolót tartottam Zsuzsiék házáról miután hazajöttem. 

Sziasztok! :)
 Azért hoztam létre ezt a blogot, mert már nagyon régóta szeretnék blogot írni és most úgy döntöttem belevágok. Remélem lesz elég időm irkálni. Úgy terveztem, hogy az életemről írok és otthon elkészíthető dolgokat fogok közzétenni, hogy aki valami kézzel készített ajándékot szeretne adni a szeretteinek, az innen ötleteket merítsen. Remélem tetszeni fog. :)